Ezeken a napokon nem lenne szabad autózni Budapesten és környékén

Kovács-Angel Marianna

A világ egyik legnagyobb geolokációs cégének gigantikus felmérése szerint Budapest nincsen a világ legnehezebben autózható városai között. Még csak meg sem közelítjük London, Dublin vagy Brüsszel számait, sőt: Bukarestben is sokkal rosszabb a helyzet, mint a magyar fővárosban. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne sokkal jobb. Rengeteg időt és pénzt veszítünk a dugóban, a környezetet pedig erősen terheli már az is, ha csak napi tíz kilométert kocsikázunk a városban vagy az agglomerációban.

A TomTom Traffic Index hat kontinens 55 országának 387 városát értékelte az átlagos utazási idő, az üzemanyagköltségek és a szén-dioxid-kibocsátás alapján 2023-ra vonatkozóan. Összegzésüket 13. alkalommal készítették el.

A TomTom geolokációs technológiával segíti az autósokat, indexe az úgynevezett lebegő autós adatokon (FCD) alapul. A cégnek csaknem valós idejű, részletes információi vannak a forgalmi szokásokról (sebesség, gyorsulás, utazási idő és megtett kilométerek). Listájukhoz összesen 551 milliárd megtett kilométernyi, reprezentatív mintát használtak fel, ami a több mint 600 millió autóba és okostelefonra telepített navigációs rendszer adatain alapul.

A városokban az utazási idő a statikus tényezőktől (pl. közúti infrastruktúra, sebességkorlátozások) és dinamikus tényezőktől (pl. forgalmi torlódások) függ. Előbbiek határozzák meg az optimális utazási időt, a kettő együtt adja az utazási időt. A felhasznált üzemanyag, a teljesítmény vagy kibocsátott szén-dioxid mennyisége ugyancsak több tényezőtől függ, például a teljes forgalom nagyságától, a vezetési sebességtől, a vezetési stílustól, a forgalomáramlás egyenletességétől (gyorsítások és lassítások) és a regionális járműpark összetételétől.

Magyarországról csak Budapest szerepel a felmérésben, eszerint a városközpontban és annak 5 kilométeres körzetében tavaly csökkent az utazási idő: a 10 kilométer megtételéhez szükséges átlagos utazási idő 30 másodperccel lett kevesebb, mint egy évvel korábban, így tavaly átlagosan 21 perc 10 másodperc alatt lehetett megtenni egy ekkora utat.

A legkeményebb napok a csütörtökök, a városközpontban délután négy és öt óra között 10 kilométert megtenni átlagosan 28 percet és 40 másodpercet vett igénybe tavaly.

A belvárosok listáján Budapest az 58. helyre került, vagyis nem a magyar fővárosban a legrosszabb a helyzet, de nem is könnyű közlekedni. Ezzel valószínűleg egyetértenek azok az autósok is, akik csúcsidőben átlagosan 23 kilométer per órával kocsikázhattak. Tavaly a legdurvább napot a Mikulás hozta: december 6-án 10 kilométer megtételéhez 25 percre és 40 másodpercre volt szükség. 

Globális összehasonlításban valamivel kedvezőbb kép rajzolódik ki, ha nagyobb területet nézünk: nem csak Budapestet, hanem a környékét, a szűkebb agglomerációt is beleértve. Ha kisebb mértékben is, itt szintén javultak a számok: tavaly átlagosan 10 másodperccel kevesebbet kellett zötykölődni, 10 kilométerenként 13 perc 30 másodpercet, a világranglistán viszont ezzel a 228. helyre kerültünk. Ez nagyjából a középmezőny még kedvezőbb fele.

A legrosszabb számokat ilyen kitekintésben is december 6-a hozta, 10 kilométert átlagosan 16 perc 30 másodperc alatt lehetett megtenni. A legrosszabb körülményekre keddenként kell számítani a tavalyi adatok alapján. Reggel 8 és kilenc óra között 10 kilométer megtételéhez átlagosan 16 perc 40 másodpercnyi türelemre volt szükség. A reggeli és az esti csúcsidőszakban is átlagosan 38 kilométer per órával haladtak az autósok.

Rengeteget spórolhatnánk és nem csak pénzt

A felmérésből mellbevágó adatok is kiderülnek, nem csak pénzt, hanem rengeteg időt is veszítünk és hatalmas terheket teszünk a környezetre. Napi 10 kilométeres, egyirányú utazással számolva a belvárosban és annak 5 kilométeres körzetében:

• az autósok átlagosan 202 órát ülnek a volán mögött, ebből 85 órát a dugók miatt. A TomTom felmérése szerint ennyi idő alatt átlagosan 40 könyvet lehet(ne) elolvasni.
• A természetnek a napi kocsikázás évente 918 kilogramm kibocsátott szén-dioxidot jelent (ebből 85 kilogramm a torlódások miatt). Ennek elnyeléséhez 92 fára van szükség.
• Éves szinten a napi 10 kilométer 239 698 forintot visz el (ebből 56 253 forint vész el a dugók miatt), ez nagyjából nyolc, átlagos tank benzin.
• Az utazási szokások megváltoztatásával a budapestiek sokat spórolhatnának. Már heti egyetlen munkanapot – egy csütörtököt – home office-ban töltve évi 42 órát, 47 597 forintot és 182 kilogramm szén-dioxidot lehet megúszni. Ha valaki meg tudja oldani, hogy heti három napon dolgozzon otthonról (kedd, szerda, csütörtök) 126 kormány mögött töltött órával, 142 836 forinttal és 547 kilogramm szén-dioxiddal lehet tisztább a lelkiismerete.

A várost és tágabb környezetét (szűkebb agglomeráció) vizsgálva ugyanígy, napi mindössze 10 kilométeres, egyirányú utazással számolva éves szinten:

• az autósok életéből 120 órát vesz el a vezetés (ebből 38 óra a dugók miatt lesz semmivé), ez 24 könyv elolvasásának átlagos ideje.
• Átlagosan 795 kilogramm szén-dioxiddal terhelik a környezetet, ebből 113 kilogramm a torlódások számlájára írható. 80 fa tud ekkora mennyiséget megkötni.
• Az anyagiak is erősek: évente 207 682 forint megy el, ebből 29 419 forint a torlódások miatt, ami egy átlagos tankolásnak számít, benzines autó esetén.
• A spórolás lehetőségét a nem a központban lakóknak is érdemes megfontolniuk. Ha minden keddet otthon tud maradni valaki, éves szinten 25 órát, 41 510 forintot és 159 kilogramm szén-dioxidot takaríthat meg. Heti három home office-szal (hétfő, kedd, szerda) 73 óra, 123 893 forint és 473 kilogramm szén-dioxid a mérleg.

A 2023-as tendencia alapján az átlagsebesség csökkent a legtöbb városban: a közlekedési indexben elemzett 387 város közül 82-ben az átlagsebesség nem változott, 77-ben pedig magasabb volt az átlagsebesség (és így rövidebb a menetidő), mint az előző évben. A fennmaradó 228 városban csökkent az átlagsebesség. Londonban és Dublinban, a két legalacsonyabb átlagsebességgel rendelkező városban egy 10 kilométeres út utazási ideje egy teljes perccel nőtt 2022-hez képest. A világon mindössze hét városban – Zürichben, Bonnban, Limában, Rijádban, Londonban, Dublinban és Bangkokban – nőtt egy perccel vagy annál is nagyobb mértékben az átlagos utazási idő ekkora távon.

Ez nem csak a kényelmetlenségek miatt rossz, a hosszabb menetidő miatt nő az üzemanyag-fogyasztás, ez pedig megnyomja az autósok költségeit. A 351 város több mint 60 százalékában az átlagos üzemanyagköltség 20 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben emelkedett 2021 és 2023 között. Ez a fogyasztásnövekedés közvetlen hatással van az egy járműre jutó átlagos szén-dioxid-kibocsátásra, így a környezeti terhelésre.

2023-ban Dublin a legzsúfoltabb város csúcsidőben, a napi ingázók 153 órát vesztettek éves szinten a döbbenetes forgalom miatt.

"Mivel a világ népességének több mint fele városi területeken él, a közlekedési torlódások és azok gazdasági, ökológiai és egészségügyi következményei olyan problémává váltak, amellyel sürgősen foglalkozni kell" – fogalmazott Ralf-Peter Schäfer, a TomTom közlekedési alelnöke. 

Nyitókép: Járművek haladnak az elterelő útvonalon a Lánchíd felújítása miatt egy szakaszon lezárt budai alsó rakpartnál 2022. június 20-án. – Fotó: Máthé Zoltán / MTI